Rory Feek Blogbejegyzést írt az életről Joey nélkül

  • Feb 06, 2020
click fraud protection

A Country Living szerkesztői kiválasztják az összes kiemelt terméket. Ha linktől vásárol, kereshetünk jutalékot. Többet rólunk.

Már majdnem egy hónap telt el, amikor Joey Martin Feek országos énekesnő meghalt egy hosszú nyaki rák elleni küzdelem után. És most, férje és duett társa, Rory Feek megpróbálja kitalálni, milyen normális élet van otthon 2 éves lányukkal, Indiana-val.

A blogjában Ezt az életet éltem, Rory kijelentette, hogy Downna-szindrómával rendelkező Indianát beírta egy speciális igényű óvodai és terápiás központba, az úgynevezett Nagy reményekkel. Joey eredetileg az Indiana otthoni iskolába akart lenni, ám ha egyszer beteg lett, úgy döntöttek, hogy a High Hopes lesz a legmegfelelőbb neki. "Joey annyira izgatott volt, hogy Indy megkapta a lehetőséget, hogy eljusson a nagy reményekhez, és annyira hálás voltam, hogy nagyszerűen érezte magát" - írta. "Valahogy sikerült átalakítania csalódását, hogy nem indította fel és tanította Indyt valami még jobb valóságos reményében."

Noha Rory tudja, hogy ez nem az eredeti terv volt, úgy gondolja, hogy a végén talán a legjobb volt. "Úgy gondolom, hogy Isten csak azt adja meg, amire szükségünk van, amikor szükségünk van rá" - írta. "Néha ez nem az, amit terveztünk, vagy amire gondoltuk, amit akarunk, de ha nyitottan gondolkodunk, az talán még jobb is, mint amire eredetileg remélünk."

instagram viewer

Rory megosztotta fényképeit a Tennessee-i életből Indiana és más lányai, Heidi és Hopie között. Úgy tűnik, hogy békében és erőben van a család bánása.

A nap végén azonban hiányoznak Joey-tól, és tudják, hogy vadonatúj életet élnek, hogy együtt kitalálják. Rory így foglalta össze:

"Indy és én megpróbálunk alkalmazkodni az új otthoni élethez. Az asztalunk üres székéhez és az ágyam másik oldalán lévő párnához. Kétségbeesetten hiányzik Joey, és a szívünkben viszi magunkat, bárhová is megyünk. Tudva, azt hiszi, hogy... minden reggel lenézi, amikor Indyt a Nagy Reményekbe veszem, és továbbra is mosolyogva azt mondja: 'Ez az az édesem... ez az.' "